[Részleg egy előszigonyos naplójából - az Öreg Grum]
Ezek az új hajók, amiket az a Sokolov tervezett, megkönnyítik az életet. Fiatalkoromban nehezebb volt, én mondom. Akkoriban ki voltunk szolgáltatva a széljárásnak. Manapság a motor felbőg a cet első jelére, és annyi időnk sincs, hogy felverjük a fiúkat, máris ott vagyunk a csorda közepén.
Lekapjuk a legnagyobb dögöt, amit csak látunk, és a kormányos kivisz a köröző állatok közül. Azok csak ott nyögnek meg bőgnek a vízen át, mintha egymást szólongatnák. Az emberek odalenn azt mondják, érezni a hajótörzsben.
De amikor beakadnak a szigonyok, a dög már nem tud lemerülni a mélybe. Ha legyengül a vérveszteségtől, beindítjuk a horgonycsónakot, és láncot vetünk a farkába. Aztán felcsörlőzzük a nyamvadtat a hajóra, fel a fenti kötélzetbe.