A császárságpártiak

Sokkal tartozik a város ennek a nagyszerű elmének. Igyon csak és legyen mindig jó társasága.

Anton Sokolov. Ismertem. Sokat tett azért, hogy elindítson az életben.

Sokolov valóban külföldi. Bár úgy néz ki, és úgy is viselkedik, mint egy tyviai disznópásztor, valójában egy korszakos zseni.

A nemesek elképesztő összegeket fizetnek egy Anton Sokolov által festett portréért. Ha tudnák, hogy mennyire megveti őket!

Nem mindent az akadémiai könyvekből tanult; sok mindenre megtanították a szolgálólányok is, akikkel lefeküdt.

Szabadságról álmodozik, legszívesebben egy cetvadász hajón szolgálva üldözné a tengeri bestiákat. De sajnos nőnek született.

Milyen szomorú.

Már csak ő és a nagybátyja maradtak a Curnow családból.

Callista Curnow. Megtanulta megvédeni magát ebben az árulóktól hemzsegő városban.

Megleste Callistát fürdés közben. Többször is.

Ő Piero Joplin. Lenyűgöző, hogy még most is a következő találmányát próbálja elképzelni. Bárcsak maga is látná!

Szegény Piero. Az elixírjei rengeteg betegséget meggyógyítottak már, de az agylázán nem segítenek.

A Természettudományi Akadémia legfiatalabb végzőse. Sokolov soha nem fogja ezt neki megbocsátani!

A fekete szemű Kívülálló minden egyes éjjel megjelenik Piero álmaiban.

Samuel régen szívesen hallgatta Havelock tengeri történeteit. De talán a tengernagy nem az, aminek gondolta.

A csónakos jószívű ember. Magát pedig tiszteli.

Samuel egyszerű ember ugyan, de nagyon jól ismeri a Wrenhaven-folyót és az összes mellékfolyóját, egészen a legkisebb öblökig.

Számos sebhelye van. Néhányat a folyami kagylók váladéka mart a bőrére, de vannak olyanok is, amelyek az óceán mélyén rejtőző névtelen szörnyektől származnak.

Samuel Beechworth azért szállt tengerre, hogy el tudjon felejteni egy reménytelen szerelmet. Sikerült neki.

Miféle vezető az, aki ilyeneket küld a saját népére?

Azt hiszi, hogy legyőzhetetlenné teszi a gép, amivel közlekedik.

Kihasználja a magassága jelentette előnyt.

A legtöbb városi őr tallboyoknak hívja őket.

Ne menjen a lábai közelébe.

Más eszközök is vannak a tarsolyában, nem csak a magasságát használja ki.

Felülről szemlélik a pestist, a patkányokat és az elárasztott utcákat.

A szerkezet tetején valahol egy ember ül.

A kardja elég rossz állapotban van, de vágni azért még lehet vele.

Az anyja mindig is jobban szerette az italt, mint őt.

Néha pénzt is kapnak, de gyakran alkohollal fizetnek nekik.

A szakadt egyenruhája a mindene.

Minden másra alkalmatlan. Ezért kapta ezt a munkát.

A börtönökből toborozzák ide az újoncokat.

Olyan, mint egy elvadult kutya. Éhes, kegyetlen és lompos.

Részegek és tolvajok hitvány egyenruhába bújtatva.

Az állandó fájdalom a fejében kimondhatatlan borzalmak elkövetésére hajtja.

Egyszer megölt valakit egy pár csizmáért.

Börtönben ült, de kellettek még emberek az Őrségbe.

A gondolatvilága megegyezik egy felvigyázó kutyájának világlátásával.

Egész életében összesen négyszer fürdött meg. Négyszer esett be ugyanis részegen a Wrenhaven vizeibe.

Az utasítások összezavarják, ezért inkább azt csinálja, amit a többiek.

Talált egyszer egy teknőst a Rudshore Waterfrontnál. Salátalevelekkel és böglyökkel etette.

Koszos és gyáva. A szaguk már azelőtt megcsapja az ember orrát, mielőtt felbukkannának.

Ki fogják végezni, ha kiderült, hogy mit tett.

Gazdag és befolyásos családok sarjai.

Fegyelem, büszkeség, bátorság. Veszélyes kombináció.

Fellépésük gyors, határozott és kemény. A könyörületet nem ismerik.

Csak óvatosan. A Városi Őrség tisztjei jól képzett harcosok.

Köztudott, hogy áldozataikat kigúnyolják, mielőtt lesújtanak rájuk.

A Városi Őrség tisztje.

Tűzön-vízen keresztül is végrehajtja a kapott utasításokat.

Nézze csak, hogy milyen peckesen járkálnak a tisztek.

Hűségesek a Lord Regenthez.

Óvatosan, ez nem egy tompa agyú őrmester!

Kevesen bánnak úgy a karddal, mint ők.

Pisztolya is van, és már gyerekek ellen is használta.

Leginkább bennük bízik a Lord Regent.

A legjobbakat válogatták be az elitbe.

Az egész családját elvitte a pestis. Csak ő maradt.

Megölt egy nemest, majd az egyik barátjára terelte a gyanút.

Családi vonás náluk az őrültség. És ő a legrosszabb ebből a szempontból a családon belül.

Amikor az unokahúga visszautasította az ajánlatát, akkor odaküldött egy őrjáratot, és agyonverette.

A Városi Őrséget csak egy lépcsőfoknak tekinti, sokkal többre vágyik.

Soha nem győzték le karddal.

Levelet kapott a húgától. Soha nem mehet már haza, a pestis elérte a családját.

Senki nem érdeklődött az eltűnt fiúk után. Biztos benne, hogy ezt megúszta.

Ma már kétszer is vért köhögött. Senkinek nem szólt róla.

Aggódik. Négy napja nem hallott már a barátnője felől.

Nem birkózott még meg a gyomra a tegnapi vacsorával.

Két dicséretre van a következő medáltól. Reméli, hogy még ma összejön.

Időnként meglátogatja az apját az elmegyógyintézetben, bár az már nem ismeri fel.

Úgy véli, hogy az elegendő testmozgás és a megfelelő fegyelem távol tartják a pestist.

Arrogáns. Korrupt. És a végsőkig kitart a Lord Regent mellett.

Hétköznapi emberek, egyszerű az észjárásuk és önzőek. De kedvesek is tudnak lenni.

Úgy bírja az italt, mint a férfiak.

A mindennapi munkájában viszont semmi hétköznapi nincs.

Az olyan emberekre épül a város, mint ő.

Elrejti kezét. Durva és sebhelyes a sok mosástól.

Varrónőként dolgozik egy boltban, amelyet sűrűn látogatnak a vagyonosok.

Egyetlen dologra vágyik: kifeküdni a Framling Street közepére, és várni a halált.

Inkább éhezik, hogy a gyerekeinek jusson kenyér.

Csak egy ruhája van, és addig hordja, amíg szét nem foszlik rajta.

Nagyon gazdag lenne, ha minden egyes alkalomért kapott volna egy aranyat, amikor beütötte a nagylábujját.

Most a legkisebb beteg.

Egy hétköznapi nő. Az Apátságtól és a pestistől fél.

Maga olyan, mint egy halász. Kivetik a hálójukat, és mindenféle dolgokat húznak ki a vízből. A fogásban egyaránt van édes, halálos és mérgező is.

Callista megpróbálta megvédeni őt, de kirángatták a gyereket a kezéből. Hogy átkozta őket!

Emily beverte a fejét a nagy zűrzavarban. Sírt, amikor bevonszolták az ott álló csónakba. A maga nevét ismételgette.

Már nem hasznos számukra. Alig várják a halálhírét!

Nagyon sietve távoztak. Szétszóródtak, mint a férgek, és örömmel fúrták be magukat a nekik előkészített fészkekbe.