Lady Boyle utolsó estélye

Sokkal tartozik a város ennek a nagyszerű elmének. Igyon csak és legyen mindig jó társasága.

Anton Sokolov. Ismertem. Sokat tett azért, hogy elindítson az életben.

Sokolov valóban külföldi. Bár úgy néz ki, és úgy is viselkedik, mint egy tyviai disznópásztor, valójában egy korszakos zseni.

A nemesek elképesztő összegeket fizetnek egy Anton Sokolov által festett portréért. Ha tudnák, hogy mennyire megveti őket!

Nem mindent az akadémiai könyvekből tanult; sok mindenre megtanították a szolgálólányok is, akikkel lefeküdt.

Szabadságról álmodozik, legszívesebben egy cetvadász hajón szolgálva üldözné a tengeri bestiákat. De sajnos nőnek született.

Milyen szomorú.

Már csak ő és a nagybátyja maradtak a Curnow családból.

Callista Curnow. Megtanulta megvédeni magát ebben az árulóktól hemzsegő városban.

Ahol megjelennek a felvigyázók, a köznép retteg, és ember embernek farkasává válik.

Szakértői a beismerő vallomások kierőszakolásának, még az ártatlanokból is.

Sosem pihennek. Nyomasztóan kegyetlen feladataik elvégzéséhez a vallásos buzgalmuk adja az erőt.

A farkaskutyája megsebesült, amikor egy patkányfészekre leltek. Lehet, hogy nem fog felépülni a bestia.

"Ha jönnek a felvigyázók, a Hét Tilalomból egyet sem szabad elhibáznod."

Néhány felvigyázó a vadászkutyájával alszik az ólaknál. Van, amelyik beengedi az állatot az ágyába.

Felvigyázók. Mily hajthatatlanul látnak neki feladataiknak! A Kívülálló ellen harcolnak; az iránta érzett utálatuk erősebb, mint az emberek iránt érzett szeretetük.

A Mindenki Apátságából jöttek. Eretnekekre vadásznak.

Jaj azoknak, akiket boszorkányság művelésén kapnak!

A felvigyázók nem igazán kedvelik, amikor a Lord Regent Városi Őrségének embereivel kell együtt dolgozniuk.

A pestis szerintük az emberek által elkövetett gaztettek büntetése. Most a bűnösökre vadásznak!

A felvigyázók rejtélyes és titokzatos módokon keresik meg azokat, akiket ők "eretneknek" tartanak.

Még most is a boszorkányság elleni imádságot suttogja. Hallja maga is?

Kegyetlenül megbünteti magát, ha nem sikerült legalább egy beismerő vallomást kicsikarnia minden egyes hónapban.

Nem igazán érdekli, hogy áldozata eretnek vagy ártatlan volt.

Végignézették vele, amikor a szüleit megkínozták azért, mert a Kívülállót imádták.

Azon gondolkodik, hogy mikor térhet vissza az Apátságba.

A Hét Tilalmat ismételgeti. De közben véres ökörsültre gondol.

Megkérték, hogy adjon össze egy párt. Olyan kevés esküvő van mostanság. Jobb kedvre derítette.

Kétségei támadtak a képességeit illetően. Nem tört meg az átok. A nő szemölcsei még rosszabbul néznek ki, mint eddig.

Fél a Kívülálló befolyásától.

Összezavarták a közelmúlt történései. Úgy érzi, hogy már senkiben sem bízhat.

Rosszul van, és egy boszorkány átkát sejti ennek hátterében.

A felvigyázók fanatikus hívők.

Volt egy öccse. Egy művész; érzékeny, gyenge. Kilencévesen vitte el a láz. Havelock nagyon szerette.

Havelock tengernagy több holttestet látott már életében, mint a többiek együttvéve.

Embereket és ceteket is ölt már pénzért, de kedvtelésből is megtette.

Nézzen csak rá. Havelock tengernagy nyugtalanná válik a szárazföldön.

Vérszomjas. Megpróbálta a hadsereg irányítását is átvenni, amikor a császárnőt... amikor meggyilkolták a császárnőt.

Könnyezőknek hívják őket. A szenvedésük hetekig is eltarthat.

Hallja hát szörnyű jajongásuk! A betegség fájdalmas és csúnya elváltozásokat okoz.

Szánja azokat, akiket e szörnyű kór ért. De jó messziről.

Nem tud segíteni rajta. Dunwall legjobb elixírje sem képesek segíteni neki.

Ez a könnyező akkor kapta el a betegséget, amikor beteg gyermekeit ápolta.

Másokat is meg akar fertőzni a pestissel, ha lesz rá alkalma.

Ez a könnyező nemsokára túl gyenge lesz ahhoz, hogy egyen vagy igyon. Utána már nem fog sokáig szenvedni.

Nem emlékszik már arra, hogy azelőtt mi történt vele. Már csak ez maradt neki.

Valamennyire még tudatánál és erejénél van. Ne provokálja.

A felvigyázó azt mondta neki, hogy saját gaztettei miatt kapta el a pestist.

Megvásárolta a legjobb elixíreket. Talán nem vette be őket időben.

Lakhatott náluk egy ideig, de elküldték, amikor vér kezdett el folyni a szeméből. Könnyezőnek nevezték.

Amikor a családja meghívta ebédre Sokolovot, Esma ült mellette. Rejtélyekről beszéltek, és a csillagokból kiolvasható üzenetekből.

Két dologra gondol most: a tegnap esti ízléstelen bulira és az egyik riválisára, aki ellen szervezkedik.

Amikor harapásnyomok vannak a bőrén, akkor szolgálóitól távol, egyedül öltözködik.

Esma Boyle az. Iszik, hogy elfelejtse, ki is ő.

Egy morley-i szolgáló egyszer annyira mély érzéseket kavart fel benne, hogy másnap megölette.

Nem volt problémamentes a lányának születése. Az orvosok azt mondták neki, hogy nem lehet több gyereke.

A legfiatalabb Boyle nővér. Időnként vakmerően könnyelmű, amit hosszú melankolikus időszakok követnek.

Dunwall nemesei tudják, hogy nem tanácsos magukra haragítani Waverly Boyle-t.

Kedvenc szórakozása az, hogy összebarátkozik fiatal és előkelő lányokkal, majd egy éven belül tönkreteszi őket.

Waverly Boyle. Sok kérője van, de úgy tesz, mintha túl jó lenne nekik. A szolgálófiúk mindenesetre már jól ismerik.

Csembalón játszik Lydia, amikor egyedül van. Ő a város egyik legtehetségesebb zenésze.

Lydiának van a legtöbb titka a Boyle nővérek közül.

Nem igazán cserfes, és nem is túl szép, így más területeken kellett erőssé válnia a túléléshez.

Sűrűn cserélődnek a szolgálói. Én egyik sem mer kérdezősködni elődei hollétéről.

Aggasztják a pletykák. Szoros ellenőrzés alatt tartja szolgálóit.

Finom kekszekkel és ökörtejjel csaltak mosolyt az arcára, varázslókról és tengerjárókról szóló mesékkel nyugtatták meg. Ezért nem bolondult meg ebben a zűrzavaros időszakban.

Ragaszkodik a gyerekkori dolgaihoz, de azok csak múló megnyugvást nyújtanak.

Szegény Emily! Oda a gyermekkora! A hatalmi játszma egyik sakkfigurája lett!

Elrejti a félelmeit. Olyasvalakit keres, akiben megbízhat.

Többet lát, mint amit elárul. A fiatal Lady Emily.

A Pendletonok hajói Pandyssia kontinensén foglyul ejtett szerencsétlenekkel megrakva érkeznek vissza.

Hiába oktatták egész életében az udvarias modorra, a gondolatait leginkább a bosszú és a gyilkosság uralja.

A legfiatalabb Pendleton. A féltékeny kis Treavor. Nem tudott kitörni testvérei árnyékából.

A bőre elfertőződésre hajlamos. Szemei érzékenyek a fényre.

Néha nehéz elhinni, hogy Lord Pendleton nemesi származású.

Megleste Callistát fürdés közben. Többször is.

Ő Piero Joplin. Lenyűgöző, hogy még most is a következő találmányát próbálja elképzelni. Bárcsak maga is látná!

Szegény Piero. Az elixírjei rengeteg betegséget meggyógyítottak már, de az agylázán nem segítenek.

A Természettudományi Akadémia legfiatalabb végzőse. Sokolov soha nem fogja ezt neki megbocsátani!

A fekete szemű Kívülálló minden egyes éjjel megjelenik Piero álmaiban.

Samuel régen szívesen hallgatta Havelock tengeri történeteit. De talán a tengernagy nem az, aminek gondolta.

A csónakos jószívű ember. Magát pedig tiszteli.

Samuel egyszerű ember ugyan, de nagyon jól ismeri a Wrenhaven-folyót és az összes mellékfolyóját, egészen a legkisebb öblökig.

Számos sebhelye van. Néhányat a folyami kagylók váladéka mart a bőrére, de vannak olyanok is, amelyek az óceán mélyén rejtőző névtelen szörnyektől származnak.

Samuel Beechworth azért szállt tengerre, hogy el tudjon felejteni egy reménytelen szerelmet. Sikerült neki.

Miféle vezető az, aki ilyeneket küld a saját népére?

Azt hiszi, hogy legyőzhetetlenné teszi a gép, amivel közlekedik.

Kihasználja a magassága jelentette előnyt.

A legtöbb városi őr tallboyoknak hívja őket.

Ne menjen a lábai közelébe.

Más eszközök is vannak a tarsolyában, nem csak a magasságát használja ki.

Felülről szemlélik a pestist, a patkányokat és az elárasztott utcákat.

A szerkezet tetején valahol egy ember ül.

A betegség a légzőrendszert, a szemeket és a füleket támadja meg. Az agyat is rombolja.

Nagyon beteg ugyan, de vigyázzon vele! Még mindig meglehetősen erős.

A könnyezők. Folyamatos gyötrelemben élnek, míg el nem jön a megváltó halál.

Semmit nem tehet érte, így ne nagyon menjen a közelébe.

A könnyezők nem csak betegséget, hanem pánikot is terjesztenek.

Ártalmatlannak tűnhetnek a könnyezők, de nem azok!

Mindegy, hogy ki voltak azelőtt, most a járvány áldozatai. Könnyezők.

A pestistől szenvednek.

Nemes volt vagy közember? Tulajdonképpen mindegy, mert annak az életének már vége.

Végignézte, ahogy a pestis végez a feleségével és a lányával. Most ő következik.

Semmit nem maradt abból az emberből, aki volt.

Szigonyos volt az egyik nagy hajón. De azután megbetegedett.

Könyörgött a feleségének, hogy menjen el. Kérlelte, hogy ne segítsen rajta. Most már az asszony is beteg.

Régen szerette és befogadta a kóbor állatokat. Most már nem.

Nézzen csak rá! Még mindig azt hiszi, hogy el fog múlni a betegsége, és nemsokára jobban lesz.

Reméli, hogy a felesége is ettől a betegségtől szenved, és legalább annyira, mint ő.

A házicselédekkel nem bánnak jól. De ennél rosszabb megoldások is léteznek a megélhetési problémákra.

Nem múlik el úgy nap, hogy ne gondolna az öngyilkosságra.

A kemény munkájáért csak kevés jutalmat kap.

Ne sajnálja a szolgálókat. A jól végzett munka büszkeséggel tölti el őket.

A szerencsétlen szolgálók élete csak a munkáról szól.

Állandósultak a hátfájdalmai. Semmi sem segít ezen.

A szolgálói fizetése nem elég arra, hogy kifizesse apja adósságait.

Ha megéri a holnapi szabadnapját, akkor könnyezők fogják megtámadni, majd otthagyják meghalni.

A többi szolgáló nem kedveli őt.

Mindig is az Apátság legmagasabb hivatalára vágyott.

Ne tévesszen meg az, ahogy a Tilalmakról beszél. Martin bűnei igencsak nyomják a lelkét.

Volt már katona, útonálló és a hit embere is.

Azon tűnődik, hogy melyik az erősebb: a kés vagy a nyelv.

Kevesen bátrak annyira, hogy a Kívülálló arcába nevessenek. Teague Martin az egyikük.

El kellett küldenie azt a cselédlányt, aki meglátta a hátán a Kívülálló jelét.

Nincs kardja vagy pisztolya. Az ő fegyvere a pletyka.

A nemesek úgy hiszik, hogy megérdemlik a gazdagságot és a pompát.

Az életét legtöbben dekadensnek látják.

Rendszeresen megveri a szolgálóit.

Csak ő tudja, hogy mi történt azon a napon, amikor a mozgásképtelen édesanyja meghalt.

Imádja a pénzét számolgatni a szolgálói szeme láttára.

A legjobb barátnői belehalt a szülésbe a fagy havában.

Nincs egy rongya, amit felvegyen a holnapi vacsorához.

Divatos darab az új cipője, de nagyon szorítja a lábujját.

Esze ágában sincs visszaadni a Lady Oswaldtól kölcsönvett nyakláncot.

A gazdagok még mindig abban hisznek, hogy csak a szegényekre hat a pestis.

Ki fogják végezni, ha kiderült, hogy mit tett.

Gazdag és befolyásos családok sarjai.

Fegyelem, büszkeség, bátorság. Veszélyes kombináció.

Fellépésük gyors, határozott és kemény. A könyörületet nem ismerik.

Csak óvatosan. A Városi Őrség tisztjei jól képzett harcosok.

Köztudott, hogy áldozataikat kigúnyolják, mielőtt lesújtanak rájuk.

A Városi Őrség tisztje.

Tűzön-vízen keresztül is végrehajtja a kapott utasításokat.

Nézze csak, hogy milyen peckesen járkálnak a tisztek.

Hűségesek a Lord Regenthez.

Óvatosan, ez nem egy tompa agyú őrmester!

Kevesen bánnak úgy a karddal, mint ők.

Pisztolya is van, és már gyerekek ellen is használta.

Leginkább bennük bízik a Lord Regent.

A legjobbakat válogatták be az elitbe.

Az egész családját elvitte a pestis. Csak ő maradt.

Megölt egy nemest, majd az egyik barátjára terelte a gyanút.

Családi vonás náluk az őrültség. És ő a legrosszabb ebből a szempontból a családon belül.

Amikor az unokahúga visszautasította az ajánlatát, akkor odaküldött egy őrjáratot, és agyonverette.

A Városi Őrséget csak egy lépcsőfoknak tekinti, sokkal többre vágyik.

Soha nem győzték le karddal.

Levelet kapott a húgától. Soha nem mehet már haza, a pestis elérte a családját.

Senki nem érdeklődött az eltűnt fiúk után. Biztos benne, hogy ezt megúszta.

Ma már kétszer is vért köhögött. Senkinek nem szólt róla.

Aggódik. Négy napja nem hallott már a barátnője felől.

Nem birkózott még meg a gyomra a tegnapi vacsorával.

Két dicséretre van a következő medáltól. Reméli, hogy még ma összejön.

Időnként meglátogatja az apját az elmegyógyintézetben, bár az már nem ismeri fel.

Úgy véli, hogy az elegendő testmozgás és a megfelelő fegyelem távol tartják a pestist.

Arrogáns. Korrupt. És a végsőkig kitart a Lord Regent mellett.

Hétköznapi emberek, egyszerű az észjárásuk és önzőek. De kedvesek is tudnak lenni.

Úgy bírja az italt, mint a férfiak.

A mindennapi munkájában viszont semmi hétköznapi nincs.

Az olyan emberekre épül a város, mint ő.

Elrejti kezét. Durva és sebhelyes a sok mosástól.

Varrónőként dolgozik egy boltban, amelyet sűrűn látogatnak a vagyonosok.

Egyetlen dologra vágyik: kifeküdni a Framling Street közepére, és várni a halált.

Inkább éhezik, hogy a gyerekeinek jusson kenyér.

Csak egy ruhája van, és addig hordja, amíg szét nem foszlik rajta.

Nagyon gazdag lenne, ha minden egyes alkalomért kapott volna egy aranyat, amikor beütötte a nagylábujját.

Most a legkisebb beteg.

Egy hétköznapi nő. Az Apátságtól és a pestistől fél.

Kilencéves volt, amikor először látta. Valahogy ráakaszkodott az a lány.

Nagy vagyona és hatalma van.

A nemes legfőbb feladata annak maradni.

A családja egy nagy birtokot igazgat, rengeteg szolgálójuk van.

Azon mesterkedik, hogy az egész örökséget megkaparintsa.

Nem nemesi származású. Nem egyszer ölt azért, hogy ezt titokban tartsa.

Hamarosan elfogy majd a pénze. Amint ez bekövetkezik, akkor rosszra fordul a sorsa.

Élvezetet lel szolgálói megkínzásában.

Holnap valószínűleg a kék zakót veszi fel. A szürke nem emeli ki a szemeit.

Soha nem fényesítik ki annyira a cipőit, amennyire szeretné.

Régen tényleg szerette őt.

Gazdag és szép ruhát visel, de a ruha alatt minden férfi egyforma.

Fáradt.

A közemberek az Apátság leghűségesebb hívei.

Még mindig lehet munkát találni a folyópart városi szakaszán.

Mindenki annyira átlagos, mint az álmai.

Kémkedik a szomszédjai után, és jelenti a felvigyázóknak, amit lát.

Mindig nagyon sokat eszik, akkor is, ha a feleségének és a gyereknek nem jut már elég.

Lop az üzleti partnerétől. Mindennap csak egy kicsit.

Nem foglalkozott azzal a sebbel, mostanra már elgennyesedett.

Mindenét elvitte az árvíz.

Régebben csodálta a felvigyázókat. Ma már fél tőlük.

Mindent beleadott ebbe a munkadarabba. Mégsem voltak vele elégedettek.

Csak a hosszúra nyúló munkaideje leteltével mehet haza a családjához.

A bort a folyó vízével hígítják. Előbb-utóbb persze valaki kidől a lőrétől, ilyenkor hoznak a pincéből utánpótlást.

Vagyonokat nyertek, és életeket vesztettek itt.

Micsoda nevetés! A régi dalokat éneklik és táncolnak. De ez már régen, egy boldogabb időszakban történt.

Üzletek köttetnek itt, néha a bor is besegít. De olyan is van, hogy egy éles kés adja meg a végső löketet.

A halálos áldozatokat a folyóba dobják még napfelkelte előtt, akár kutyák, akár emberek.

Valahol a föld alatt az egyik kutya végez a másikkal, miközben némi pénz cserél gazdát.

Az öregember egy sötét sarokba kucorodott, és halálra itta magát. A kutyák találtak rá először.

Körbeállták a gyertyákat, és megvágták a kezüket, hogy így pecsételjék meg a szövetséget. A vér szisszenő hanggal párolgott, amint gyertyalángot ért.

Az összeesküvők biztonságos otthonra leltek itt. Nagyon figyelnek arra, hogy ne kövessék őket ide.

Mézzel édesítik a sört itt, hogy elfedje a tengervízzel kevert folyóvíz ízét.

A józan emberek suttogva beszélnek, a részegek ordítanak.

A sorsuk a maga erőfeszítéseitől függ. A keze és a szíve erejétől.

Ne tévessze meg a nevetés vagy a felvillanó mosoly. A valódi jókedv és vidámság elkerüli ezt a helyet.

Ez a ház régen a legfőbb felvigyázóé volt. Lydia Boyle minden egyes szobát meggyalázott, külön ügyelt rá, hogy egy se maradjon ki.

Ha valamelyik régi barátról a pletykák úgy tartják, hogy pestises, akkor azonnal lekerül a vendéglistáról.

A nemesek ma éjjel maszkok és kosztümök mögé próbálják rejteni bárdolatlanságukat.

A többi család nem mer a három Boyle nővér előzetes engedélye nélkül bármit is lépni.