Visszatérés a toronyba

Sokkal tartozik a város ennek a nagyszerű elmének. Igyon csak és legyen mindig jó társasága.

Anton Sokolov. Ismertem. Sokat tett azért, hogy elindítson az életben.

Sokolov valóban külföldi. Bár úgy néz ki, és úgy is viselkedik, mint egy tyviai disznópásztor, valójában egy korszakos zseni.

A nemesek elképesztő összegeket fizetnek egy Anton Sokolov által festett portréért. Ha tudnák, hogy mennyire megveti őket!

Nem mindent az akadémiai könyvekből tanult; sok mindenre megtanították a szolgálólányok is, akikkel lefeküdt.

Szabadságról álmodozik, legszívesebben egy cetvadász hajón szolgálva üldözné a tengeri bestiákat. De sajnos nőnek született.

Milyen szomorú.

Már csak ő és a nagybátyja maradtak a Curnow családból.

Callista Curnow. Megtanulta megvédeni magát ebben az árulóktól hemzsegő városban.

Legalább annyira kegyetlenek, mint a gazdáik, de a fogaik sokkal élesebbek.

Kiszagolják, hogy ki fél, beteg vagy sebesült.

Nem ismerik a félelmét. A tenyésztésük során kiölték ki belőlük.

Lenyűgöznek ezek a bestiák. Csak a kegyetlenség és az éhség élteti őket.

Nagyon éles a hallásuk.

A farkaskutyák nem házi kedvencek, hanem a felvigyázói arzenál legerősebb fegyverei.

Farkaskutyák. Hatalmas vadállatok.

A felvigyázók a kutyáikkal kerestetik meg a tévelygőket.

Meg fogja védeni a gazdáját.

Ez a farkaskutya már sok emberrel végzett.

Van egy gyerekvers: "Ne sírj, egy hangot se adjon ki már a szád, mert idecsalod a felvigyázó kutyáját."

Álmában patkányokat üldöz.

Harapós ez a kutya.

Okos kutya ez.

Ez csak egy kölyökkutya. Fel kell nőnie még a feladathoz.

Már rákapott a vér ízére.

Ahol megjelennek a felvigyázók, a köznép retteg, és ember embernek farkasává válik.

Szakértői a beismerő vallomások kierőszakolásának, még az ártatlanokból is.

Sosem pihennek. Nyomasztóan kegyetlen feladataik elvégzéséhez a vallásos buzgalmuk adja az erőt.

A farkaskutyája megsebesült, amikor egy patkányfészekre leltek. Lehet, hogy nem fog felépülni a bestia.

"Ha jönnek a felvigyázók, a Hét Tilalomból egyet sem szabad elhibáznod."

Néhány felvigyázó a vadászkutyájával alszik az ólaknál. Van, amelyik beengedi az állatot az ágyába.

Felvigyázók. Mily hajthatatlanul látnak neki feladataiknak! A Kívülálló ellen harcolnak; az iránta érzett utálatuk erősebb, mint az emberek iránt érzett szeretetük.

A Mindenki Apátságából jöttek. Eretnekekre vadásznak.

Jaj azoknak, akiket boszorkányság művelésén kapnak!

A felvigyázók nem igazán kedvelik, amikor a Lord Regent Városi Őrségének embereivel kell együtt dolgozniuk.

A pestis szerintük az emberek által elkövetett gaztettek büntetése. Most a bűnösökre vadásznak!

A felvigyázók rejtélyes és titokzatos módokon keresik meg azokat, akiket ők "eretneknek" tartanak.

Még most is a boszorkányság elleni imádságot suttogja. Hallja maga is?

Kegyetlenül megbünteti magát, ha nem sikerült legalább egy beismerő vallomást kicsikarnia minden egyes hónapban.

Nem igazán érdekli, hogy áldozata eretnek vagy ártatlan volt.

Végignézették vele, amikor a szüleit megkínozták azért, mert a Kívülállót imádták.

Azon gondolkodik, hogy mikor térhet vissza az Apátságba.

A Hét Tilalmat ismételgeti. De közben véres ökörsültre gondol.

Megkérték, hogy adjon össze egy párt. Olyan kevés esküvő van mostanság. Jobb kedvre derítette.

Kétségei támadtak a képességeit illetően. Nem tört meg az átok. A nő szemölcsei még rosszabbul néznek ki, mint eddig.

Fél a Kívülálló befolyásától.

Összezavarták a közelmúlt történései. Úgy érzi, hogy már senkiben sem bízhat.

Rosszul van, és egy boszorkány átkát sejti ennek hátterében.

A felvigyázók fanatikus hívők.

Volt egy öccse. Egy művész; érzékeny, gyenge. Kilencévesen vitte el a láz. Havelock nagyon szerette.

Havelock tengernagy több holttestet látott már életében, mint a többiek együttvéve.

Embereket és ceteket is ölt már pénzért, de kedvtelésből is megtette.

Nézzen csak rá. Havelock tengernagy nyugtalanná válik a szárazföldön.

Vérszomjas. Megpróbálta a hadsereg irányítását is átvenni, amikor a császárnőt... amikor meggyilkolták a császárnőt.

Finom kekszekkel és ökörtejjel csaltak mosolyt az arcára, varázslókról és tengerjárókról szóló mesékkel nyugtatták meg. Ezért nem bolondult meg ebben a zűrzavaros időszakban.

Ragaszkodik a gyerekkori dolgaihoz, de azok csak múló megnyugvást nyújtanak.

Szegény Emily! Oda a gyermekkora! A hatalmi játszma egyik sakkfigurája lett!

Elrejti a félelmeit. Olyasvalakit keres, akiben megbízhat.

Többet lát, mint amit elárul. A fiatal Lady Emily.

A Pendletonok hajói Pandyssia kontinensén foglyul ejtett szerencsétlenekkel megrakva érkeznek vissza.

Hiába oktatták egész életében az udvarias modorra, a gondolatait leginkább a bosszú és a gyilkosság uralja.

A legfiatalabb Pendleton. A féltékeny kis Treavor. Nem tudott kitörni testvérei árnyékából.

A bőre elfertőződésre hajlamos. Szemei érzékenyek a fényre.

Néha nehéz elhinni, hogy Lord Pendleton nemesi származású.

Megleste Callistát fürdés közben. Többször is.

Ő Piero Joplin. Lenyűgöző, hogy még most is a következő találmányát próbálja elképzelni. Bárcsak maga is látná!

Szegény Piero. Az elixírjei rengeteg betegséget meggyógyítottak már, de az agylázán nem segítenek.

A Természettudományi Akadémia legfiatalabb végzőse. Sokolov soha nem fogja ezt neki megbocsátani!

A fekete szemű Kívülálló minden egyes éjjel megjelenik Piero álmaiban.

Samuel régen szívesen hallgatta Havelock tengeri történeteit. De talán a tengernagy nem az, aminek gondolta.

A csónakos jószívű ember. Magát pedig tiszteli.

Samuel egyszerű ember ugyan, de nagyon jól ismeri a Wrenhaven-folyót és az összes mellékfolyóját, egészen a legkisebb öblökig.

Számos sebhelye van. Néhányat a folyami kagylók váladéka mart a bőrére, de vannak olyanok is, amelyek az óceán mélyén rejtőző névtelen szörnyektől származnak.

Samuel Beechworth azért szállt tengerre, hogy el tudjon felejteni egy reménytelen szerelmet. Sikerült neki.

Miféle vezető az, aki ilyeneket küld a saját népére?

Azt hiszi, hogy legyőzhetetlenné teszi a gép, amivel közlekedik.

Kihasználja a magassága jelentette előnyt.

A legtöbb városi őr tallboyoknak hívja őket.

Ne menjen a lábai közelébe.

Más eszközök is vannak a tarsolyában, nem csak a magasságát használja ki.

Felülről szemlélik a pestist, a patkányokat és az elárasztott utcákat.

A szerkezet tetején valahol egy ember ül.

A kardja elég rossz állapotban van, de vágni azért még lehet vele.

Az anyja mindig is jobban szerette az italt, mint őt.

Néha pénzt is kapnak, de gyakran alkohollal fizetnek nekik.

A szakadt egyenruhája a mindene.

Minden másra alkalmatlan. Ezért kapta ezt a munkát.

A börtönökből toborozzák ide az újoncokat.

Olyan, mint egy elvadult kutya. Éhes, kegyetlen és lompos.

Részegek és tolvajok hitvány egyenruhába bújtatva.

Az állandó fájdalom a fejében kimondhatatlan borzalmak elkövetésére hajtja.

Egyszer megölt valakit egy pár csizmáért.

Börtönben ült, de kellettek még emberek az Őrségbe.

A gondolatvilága megegyezik egy felvigyázó kutyájának világlátásával.

Egész életében összesen négyszer fürdött meg. Négyszer esett be ugyanis részegen a Wrenhaven vizeibe.

Az utasítások összezavarják, ezért inkább azt csinálja, amit a többiek.

Talált egyszer egy teknőst a Rudshore Waterfrontnál. Salátalevelekkel és böglyökkel etette.

Koszos és gyáva. A szaguk már azelőtt megcsapja az ember orrát, mielőtt felbukkannának.

Mindig látja a nő arcát, amikor öl. Soha nem tudja jóvátenni, amit tett.

Hacsak nem hal meg ma este, két embert még maga elé küld a másvilágra, aztán végez magával.

Bár úgy tűnik, hogy semmi baja, a tünetek hamarosan mutatkozni kezdenek.

Ez az őr minden egyes áldozatáról levág egy hajtincset, és elteszi.

Inni akar, ez minden mást felülír nála.

Hiányzik neki a tenger.

Egyedül megtanult olvasni.

Van egy barátnője, aki pont annyira brutális és ronda, mint ő. De gyengéden viselkednek egymással.

Az árvíz elvitte az otthonát és családját.

Kevesen tudnak olyan jóízűen iszogatni, mint ő.

Ennek csak a szajhákon jár az esze.

Árvaházban nőtt fel. Csak kenyeret és folyami rákot kaptak.

Az apja rendszeresen megverte. Most eljött az ideje annak, hogy ő is időnként megverje a fiát.

Az anyja whiskyvel nyugtatta le, amikor sírt.

Az egy hete eltűnt húgát keresi, amikor nincs szolgálatban.

A föld havában született, apját nem ismeri.

Patkányokat eszik, hogy ne gyengüljön le.

A felettesei parancsára levágta a haját.

Folyami iszaptól és sörtől bűzlik.

Mindig nagyon korog a gyomra.

Már sok vért ontott ma.

Eléggé alja munka, de a börtönnél még mindig jobb.

Ha lenne munka a hajókon, akkor kevesebben jelentkeznének a Városi Őrségbe.

Az egyenruha alatt egy kegyetlen állat rejtőzik.

Kevesen élik túl, ha összetűzésbe keverednek a Városi Őrséggel.

Gusztustalan vadbarom!

Kevesen mernek belekötni az őrökbe.

Célszerű elkerülni az őröket, ha lehetséges.

Óvatosan, fegyvere van.

Utasításokat hajt végre.

Nem túl fürge, de a kardjával már így is sok életet kioltott.

Csak a bolondok és a könnyezők kötnek bele egy őrbe.

Ügyetlen bolond ugyan, de azért ne becsülje le.

A kardja igen veszélyes!

A kard pótolja azt, ami a sisak alatt hiányzik.

Annyi esze van, mint egy marék lepkének.

Mennyire közönséges!

A teste erős, de az elméje nem túl éles.

Milyen vastag nyaka és vállai vannak...

A Városi Őrség egyenruháját viseli.

Betegség, halál és gyilkosság – ezeket hozta ránk Hiram Burrows, a Lord Regent.

Vesztemre megbíztam benne. Most már tudom, hogy mennyire vak voltam.

Már-már az őrületig fokozódó rögeszmék hajtják. Rendnek kell lennie, mindennek muszáj rendben lennie.

Neki köszönhetjük a patkányokat, a patkányoknak pedig a pestist. Nincs is nála elátkozottabb ember.

Ez ő, a Lord Regent. Azelőtt királyi főkém volt. Előtte pedig egyszerűen csak Hiram Burrows. Mennyi titok tudója!

A házicselédekkel nem bánnak jól. De ennél rosszabb megoldások is léteznek a megélhetési problémákra.

Nem múlik el úgy nap, hogy ne gondolna az öngyilkosságra.

A kemény munkájáért csak kevés jutalmat kap.

Ne sajnálja a szolgálókat. A jól végzett munka büszkeséggel tölti el őket.

A szerencsétlen szolgálók élete csak a munkáról szól.

Állandósultak a hátfájdalmai. Semmi sem segít ezen.

A szolgálói fizetése nem elég arra, hogy kifizesse apja adósságait.

Ha megéri a holnapi szabadnapját, akkor könnyezők fogják megtámadni, majd otthagyják meghalni.

A többi szolgáló nem kedveli őt.

Mindig is az Apátság legmagasabb hivatalára vágyott.

Ne tévesszen meg az, ahogy a Tilalmakról beszél. Martin bűnei igencsak nyomják a lelkét.

Volt már katona, útonálló és a hit embere is.

Azon tűnődik, hogy melyik az erősebb: a kés vagy a nyelv.

Kevesen bátrak annyira, hogy a Kívülálló arcába nevessenek. Teague Martin az egyikük.

Már gyerekként is kiütközött szörnyű természete. A család kisállatait egy idő után mindig holtan találták.

Az Endoria Street egyik gazdag családjának sarjaként született, nagydarab és erős ember lett belőle. De az agya összezsugorodott és elsorvadt, mint egy rothadó gyümölcs.

Morris több száz halálraítélt utolsó könyörgéseit és bűnbánó vallomásait hallotta már. De nem hatották meg.

A nemes vérük felhígulásától félve csak a családon belül házasodtak, generációkon át az unokatestvérek vették el egymást.

Morris Sullivan. Hóhér és kínzómester.

Ki fogják végezni, ha kiderült, hogy mit tett.

Gazdag és befolyásos családok sarjai.

Fegyelem, büszkeség, bátorság. Veszélyes kombináció.

Fellépésük gyors, határozott és kemény. A könyörületet nem ismerik.

Csak óvatosan. A Városi Őrség tisztjei jól képzett harcosok.

Köztudott, hogy áldozataikat kigúnyolják, mielőtt lesújtanak rájuk.

A Városi Őrség tisztje.

Tűzön-vízen keresztül is végrehajtja a kapott utasításokat.

Nézze csak, hogy milyen peckesen járkálnak a tisztek.

Hűségesek a Lord Regenthez.

Óvatosan, ez nem egy tompa agyú őrmester!

Kevesen bánnak úgy a karddal, mint ők.

Pisztolya is van, és már gyerekek ellen is használta.

Leginkább bennük bízik a Lord Regent.

A legjobbakat válogatták be az elitbe.

Az egész családját elvitte a pestis. Csak ő maradt.

Megölt egy nemest, majd az egyik barátjára terelte a gyanút.

Családi vonás náluk az őrültség. És ő a legrosszabb ebből a szempontból a családon belül.

Amikor az unokahúga visszautasította az ajánlatát, akkor odaküldött egy őrjáratot, és agyonverette.

A Városi Őrséget csak egy lépcsőfoknak tekinti, sokkal többre vágyik.

Soha nem győzték le karddal.

Levelet kapott a húgától. Soha nem mehet már haza, a pestis elérte a családját.

Senki nem érdeklődött az eltűnt fiúk után. Biztos benne, hogy ezt megúszta.

Ma már kétszer is vért köhögött. Senkinek nem szólt róla.

Aggódik. Négy napja nem hallott már a barátnője felől.

Nem birkózott még meg a gyomra a tegnapi vacsorával.

Két dicséretre van a következő medáltól. Reméli, hogy még ma összejön.

Időnként meglátogatja az apját az elmegyógyintézetben, bár az már nem ismeri fel.

Úgy véli, hogy az elegendő testmozgás és a megfelelő fegyelem távol tartják a pestist.

Arrogáns. Korrupt. És a végsőkig kitart a Lord Regent mellett.

Hétköznapi emberek, egyszerű az észjárásuk és önzőek. De kedvesek is tudnak lenni.

Úgy bírja az italt, mint a férfiak.

A mindennapi munkájában viszont semmi hétköznapi nincs.

Az olyan emberekre épül a város, mint ő.

Elrejti kezét. Durva és sebhelyes a sok mosástól.

Varrónőként dolgozik egy boltban, amelyet sűrűn látogatnak a vagyonosok.

Egyetlen dologra vágyik: kifeküdni a Framling Street közepére, és várni a halált.

Inkább éhezik, hogy a gyerekeinek jusson kenyér.

Csak egy ruhája van, és addig hordja, amíg szét nem foszlik rajta.

Nagyon gazdag lenne, ha minden egyes alkalomért kapott volna egy aranyat, amikor beütötte a nagylábujját.

Most a legkisebb beteg.

Egy hétköznapi nő. Az Apátságtól és a pestistől fél.

Fáradt.

A közemberek az Apátság leghűségesebb hívei.

Még mindig lehet munkát találni a folyópart városi szakaszán.

Mindenki annyira átlagos, mint az álmai.

Kémkedik a szomszédjai után, és jelenti a felvigyázóknak, amit lát.

Mindig nagyon sokat eszik, akkor is, ha a feleségének és a gyereknek nem jut már elég.

Lop az üzleti partnerétől. Mindennap csak egy kicsit.

Nem foglalkozott azzal a sebbel, mostanra már elgennyesedett.

Mindenét elvitte az árvíz.

Régebben csodálta a felvigyázókat. Ma már fél tőlük.

Mindent beleadott ebbe a munkadarabba. Mégsem voltak vele elégedettek.

Csak a hosszúra nyúló munkaideje leteltével mehet haza a családjához.

A bort a folyó vízével hígítják. Előbb-utóbb persze valaki kidől a lőrétől, ilyenkor hoznak a pincéből utánpótlást.

Vagyonokat nyertek, és életeket vesztettek itt.

Micsoda nevetés! A régi dalokat éneklik és táncolnak. De ez már régen, egy boldogabb időszakban történt.

Üzletek köttetnek itt, néha a bor is besegít. De olyan is van, hogy egy éles kés adja meg a végső löketet.

A halálos áldozatokat a folyóba dobják még napfelkelte előtt, akár kutyák, akár emberek.

Valahol a föld alatt az egyik kutya végez a másikkal, miközben némi pénz cserél gazdát.

Az öregember egy sötét sarokba kucorodott, és halálra itta magát. A kutyák találtak rá először.

Körbeállták a gyertyákat, és megvágták a kezüket, hogy így pecsételjék meg a szövetséget. A vér szisszenő hanggal párolgott, amint gyertyalángot ért.

Az összeesküvők biztonságos otthonra leltek itt. Nagyon figyelnek arra, hogy ne kövessék őket ide.

Mézzel édesítik a sört itt, hogy elfedje a tengervízzel kevert folyóvíz ízét.

A józan emberek suttogva beszélnek, a részegek ordítanak.

A sorsuk a maga erőfeszítéseitől függ. A keze és a szíve erejétől.

Ha a pestis az egész várost elpusztítja vagy lángok martaléka lesz az, akkor is a Dunwall Tower fog utoljára elesni.

A Lord Regent lakóhelye most. És azoké, akik a sorukra várnak a hóhérnál. Bár az ő szállásuk másmilyen.

Sétálgat arra figyelve, hogy minden egyes követ csak egyszer érintsen meg a számolás során. Nem tudja kiűzni a fejéből a gondolatokat.

Mindketten voltunk már itt.

A Dunwall Tower nem olyan magas, hogy a halál bűze fölé tudna emelkedni.