Testvérem!
Aggódva válaszolom meg leveled. Ha igaz a gyanúd, úgy komoly aggodalommal töltenek el a Dunwall Towerben uralkodó személyek. Csak nemrégiben sikerült rendeznem vitámat az apátsággal, és meglepve vettem tudomásul, hogy néhányan azért küzdenek, hogy magamra öltsem a legfőbb felvigyázó köpenyét, de a történtek ellenére remélem, hogy személyesen láthatlak el tanácsaimmal ez ügyben.
Amikor a legutóbb írtál, azt fejtegetted, hogy a Dunwall Tower néma kínzómestere a Kívülálló híve lehet. Furcsán néz ki, a nyelve eltorzult, nem tud beszélni, és egy kopó követi mindenhová. Ha ehhez hozzávesszük az érthetetlen nyöszörgést, és az ismételgetett suttogások litániáját, ami éjszakánként a szobájából hallatszik, biztosnak tűnik a vád.
Először nehezemre esett elhinni. Hogyan lehet, hogy valaki, akit ilyen nagyra becsülök, mint a Lord Regentet, hagyja, hogy a tulajdon házában ellenőrzés nélkül ilyesmi történjen? Csak tiszteli a Hét Tilalmat? De most már látom, hogy állnak össze a mozaik részei. El kell árulnom, hogy egyezik a látomással, amit a jövendőmondó szektához tartozó egyik nővérünk látott. Éjszaka jött el hozzám, és ezt mondta. "A csend kínt okoz, és a kopó árnyéka követi a Kívülálló bábjait."
A toronyban betöltött pozíciód nagy hasznára volt rendünknek, és semmi szégyenletes nincs abban, hogy jelentést küldesz nekünk. Mindenek előtt felvigyázó vagy, és kötelességed megvédeni a világot a Kívülálló balvégzetű befolyásától. A többieknek minderről ne szólj, és várd meg az utasításaimat. Végig kell gondolnom, milyen magasra juthatott a Dunwall Towerben ez a métely!
--Martin