A királyi főkém megfigyelési jegyzetei

Dishonored

[Részletek Hiram Burrows jó néhány évvel korábbra datált, személyes feljegyzéseiből]

A fagy havának negyedik napját írjuk.

Továbbra is sikeres a bandatevékenység visszaszorítása a szeszfőzdék negyedében, de lassabban haladunk, mint reméltem. Az ottani gazemberek ravaszak, ezt meg kell hagyni, de már csak idő kérdése az egész. A vezetőiket nyilvánosan megkorbácsoltatom, és a királyi hóhér kardja alá küldöm. Ha rajtam múlna, az a néma kurafi éjjel-nappal dolgozna, csapkodná a lecsapni való fejeket.

A császárnő legbelül mintha nem lenne elégedett a vizsgálataimmal. Mintha ez az egész meghaladná a gondolkodását - mintha teljességgel az ő bizalomra épülő természete ellen lenne -, hogy árulók járnak közöttünk, de tudom, hogy így van. Nem lehet másképp!

Nem, Jessamine inkább a királyi védelmezővel tölti az idejét. Legalább a császárnő biztonságát fenyegető közvetlen veszélyeket alighanem elhárítja, de nemcsak egy erős karra van szükségünk azok ellen, akik le akarnak taszítani minket. Corvo kardja hogyan állíthatná meg a mérgezett boroskupát, a futár hozta robbanószert? Sehogy. Fenyegetések vesznek körül minket. És a fenyegetéseket csak alapossággal lehet kordában tartani.

Tartok tőle, hogy az ifjú Lady Emily fegyelmezetlen. Itt, a Dunwall Towerben a Szigetek legpompásabb tanítói oktatják, de az anyja elkényezteti, és az ideje nagy részét álmodozásra pazarolja, rajzolgat, vagy Corvót nyaggatja, hogy tanítsa meg bottal vívni. A lány talán egyszer az egész Birodalmon uralkodni fog, minden játékkal töltött pillanat pazarlás.

A Dunwall Towerbe vezető főkapu biztonságának megerősítése mostanában a másik szívügyem. Visszagondolok Kaldwin császár idejére, amikor napközben nyitva állt a nép előtt, és mindenki kénye-kedve szerint mászkált! Ha rajtam múlna, az utcákra vezető összes kijáratot lezárnám, de a császárnő hallani sem akar róla. a vízi kapu sokkal védhetőbb, és ha az lenne a Towerbe vezető, egyelten út, nagyon lecsökkenne a forgalom. Egy szép nap besurran valaki, akinek nem kéne, és mind megbánjuk, higgyétek csak el! Nem lehet eltúlozni a biztonsági erőfeszítéseket, ha az államfők megvédéséről van szó!

A császárnőnek a Sokolov szerkezettel kapcsolatos tervem sem tetszik. Sokolovot persze nem a biztonság érdekli, de igen hiú, és ennek megfelelően szeretné, ha valamilyen módon felhasználnánk találmányait. Ez a "fényfal", amivel mostanában bíbelődik, ígéretes. Akárhogy is, legalább arról sikerült meggyőznöm a császárnőt, hogy az őrség tisztjeinek pisztolyát cseréljük le jobbra.

Miért mindig én aggódom, amikor mást nem is érdekel az egész? És ha netán elalszom, az egész az óceánba süllyed? A rémek átmásznak a falakon, és telezabálják maguk a húsunkkal? Havonta többször visszatér ez az álom. Bár több beleszólásom lenne a dolgokba, nagyobb hatalmam, hogy megvédjem magunkat!

Talán túl sokat dolgozom. Talán ideje lenne egy bizonyos kifinomult hölggyel vacsoráznom, talán valami kellemes helyen a birtokosi negyedben.

--Hiram Burrows, királyi főkém