[Egy Morley-ban énekelt dal szövege]
Fenn a toronyban
Éjjel kabátban
Sálad a nyakamban
Őrt állok én.
Cethalász hajókat
figyelek távolban
Rád gondolok.
Két őr így éldegél
A város peremén
Remeteként.
Meleg a kabin
Kerek ablakain
Holdfény betűz.
Hogy féltünk, mikor
egy hajó lámpása kihunyt
szél fújta el.
Erővel támadt
Fenyegetve áradt
a fekete víz.
Ha mi nem vagyunk
Megfulladnak ők
De kikötőbe értek.
Sirályok alattunk
pörölnek velünk
kenyeret kérnek.
Reggel aludtunk
Harangra ugrottunk
Gyújtottunk tüzet.
Hogy féltünk, mikor
egy hajó lámpása kihunyt
szél fújta el.
Erővel támadt
Fenyegetve áradt
a fekete víz.
Ha mi nem vagyunk
Megfulladnak ők
De kikötőbe értek.
De itt a toronyban
Sálad a nyakamban
Elporlad lassan.
Oly régen készült
színe sem szépült
De emlékszem rád.
Hajózol messze
De a toronynak fénye
hozzám vezet.
És akkor ketten leszünk
fenn a toronyban
Ketten a toronyban!
Fenn a toronyban!