[Kivonat egy felvigyázó feketepiaci okkult varázstárgyakról szóló jelentéséből]
Mellios helyettes felvigyázó,
Miközben Serkonosban utaztam, amely természetesen az Ön hatáskörébe tartozik, egy olyan ügyre bukkantam, amely megköveteli az Ön figyelmét. Testvéreim és én egy szárazföldi útvonalon tartottunk Culleróból Karnacába, miközben a Jósló Rendbe tartozó két nővérünket kísértük, ahogy Ön ezt hónapokkal ezelőtt kérte. (Elnézését kérem a késedelem miatt, Campbell legfőbb felvigyázó igen elfoglalt ember, biztos vagyok benne, hogy Ön megérti, és néha az efféle kérések elméjének szélére sodródnak, amikor valami más, azonnali ügy követeli a figyelmét a Kívülálló elleni fontos küzdelemben.)
Karnaca felé félúton a karavánunk megállt egy tóparti városban, ahol megtudtuk, hogy nemrég megöltek egy embert. Kezdetben ez nem adott okot arra, hogy beavatkozzunk, ám aztán meghallottuk, miféle holmi volt a birtokában: vörös viasz gyertyák, amelyről azt gyanítjuk, hogy ökörvérből készült, valamint levágott hajtincsek és egy szárított leveleket vivő gyermeklányról készült festmény a konyhai asztal fölött. Mondanom sem kell egy Önhöz hasonló bölcs embernek, hogy ezek a hírek aggodalommal töltöttek el bennünket, de a többi nyom, amelyet a helyszínen lefoglaltak, még ezeknél is komolyabbak voltak.
Az áldozat jól megválasztott szobái, amelyek a legfelső emeleten helyezkedtek el, a tóra néztek. Valamiféle kereskedő lehetett, és abból, amit találtunk, világossá vált, hogy eretnekségbe keveredett, amikor meg akart vásárolni egy cetcsontból készült okkult talizmánt. Ami különlegessé teszi ezt az ügyet, az az, hogy ez a férfi nem valami babonás halász régi vésetét akarta megvenni. Ebben az ügyben egy bizonyos polgár - a társadalom megbecsült tagja - ténylegesen megrendelte egy új varázstárgy készítését egy bizonyos céllal.
Azok, akik ilyen szolgáltatást ajánlanak, amennyire mi tudjuk, régebbi cetcsont-talizmánok darabjaiból készítenek új talizmánt. Tisztelt helyettes felvigyázó, mi azt feltételezzük, hogy ez az új talizmán valamilyen módon megsérült, így viszály született vásárló és eladó között, ami pedig gyilkossággal végződött. Abból, amit összegyűjtöttünk, arra jutottunk, hogy a tárgy valóban rendelkezett némi okkult hatalommal, de ennek ára is volt: a hordozót számos nem kívánatos mellékhatás érte. Hogy a személy vagy szekta, amely felelős a megrontott talizmán elkészítéséért, szándékosan készítette-e így a talizmánt, vagy képességeik bizonyultak kevésnek, azt jelenleg nem tudjuk.
Ugyanakkor ez az eset más történetekkel is egybevág a birodalom más területeiről. A jólétben élő nemzedék sokkal elfogadóbbá vált az eretnekségeket illetően, még a rémes kalandokkal teli történetekben fellelhető, boszorkányságról szóló mesékkel is szórakoztatván magukat, és tessék, itt az eredmény: még azok is megpróbálnak saját undorító rituálékat és talizmánokat kigondolni, akiknek semmi valódi kapcsolatuk nincs az Ürességgel. Az ilyen megrontott talizmánok és tört rúnák még veszélyesebbek lehetnek, mint az eredeti varázstárgyak, bármilyen lehetetlennek is hangzik ez.
Mivel sajnálatos módon nekem most Dunwallba kell utaznom a következő megbízatásomhoz, minden további nyomozást az Ön hozzáértő kezeibe helyezek. Ezzel egyidőben ennek a levélnek másolatait számos helyőrségben otthagytam a Karnacába vezető út mentén, és megkértem azokat, akik hűségesek az apátsághoz, és elolvassák ezen szavakat, hogy ha idejük és lehetőségeik engedik, másolják tovább a testvéreinknek, és azoknak, akik őrködnek. A kereskedő halott, de azok, akik elkészítették ezt a megrontott talizmánt, még mindig szabadlábon vannak (Vándor Láb!). Aggodalmunk nem túlbuzgó képzelgés, ahogyan egyesek állítanák, hanem valós fenyegetésen alapul. Remélem, egyetért velem, hogy ezeket az ügyeket mindenkinek szigorúan kell kezelnie, aki szeretné földjeinket megszabadítani az Üresség átkaitól.
Angus Duncan felvigyázó
Fraeport helyőrség, Morley