[Kivonat egy könyvből, amely Dunwall meghatározó cetfeldolgozó házainak hozzáállását és személyiségét taglalja]
Bundry Rothwild, kockáztatva ipari titkait, belépést engedélyezett a Rothwild Vágóhídra a hírhedt Anton Sokolovnak.
Sokolov ugyebár több szempontból jól ismert. Királyi orvosként szolgálta a megboldogult Jessamine Kaldwin császárnőt. A Tyviából származó férfi emellett a művészvilág jeles képviselője is, hiszen portréi mindenhol megtalálhatóak az arisztokrácia köreiben. De Sokolov érdeklődése Rothwild irányába feltalálói mivoltából fakad, illetve a Természettudományi Akadémián betöltött vezetői szerepéből.
Semmi kétség, Bundry Rothwild úgy véli, ha Sokolov elég időt tölt a gyárainak mélyén, zsenialitása révén folyamatosan értékes változtatásokat fog eszközölni a gépezetekben. Ki tudja, milyen ipari előnyökre tett szert Rothwild, mióta Sokolov kószál a vágóhídján? És mivel a Rothwild módszerének egyik eleme, hogy a ceteket minél hosszabb ideig életben tartsák, akár napokig is, hogy minél több olajat sajtoljanak ki belőlük, Sokolov bizonyára szívesen tesz látogatást, hogy kétes élveboncolási kísérleteit folytathassa. Ez igen kevés helyen lenne lehetséges, így nyilvánvalóan mindketten jól járnak.
Azok, akik már részesültek a kegyben, hogy megnézhették Rothwild épületeit belülről, számos tapasztalatot szerezhettek. Rothwild katonás rendet tart, a legszegényebb munkásokkal, akik nem panaszkodnak a dolgok alakulása ellen. Azok a férfiak és nők a legalantasabb munkát végzik, és csak speciális kártyák segítségével juthatnak be a vágóhídra, amelyek mechanikus zárakat nyitnak. Nincs más út se ki, se be, és ha valaki elveszti a belépőkártyáját, az elveszti az állását is.
A hierarchia csúcsán a mészárosok vannak. Ezek a férfiak Rothwild legjobb gépészei által, Sokolov utóbbi években elejtett félmondatai alapján kifejlesztett fűrészt hordanak magukkal. A mészárosoknak különleges a kapcsolatuk Rothwild úrral, mert a helyi pletyka szerint többen ismerik a múltból, amikor Rothwild még egy birodalomszerte közismert cethalász bandát irányított.
A nyomást szabályozó szelepek, amelyek a vágóhídról közvetlenül vezetnek a Greaves Finomítóba, igazi mérnöki csodák, mert rekordidő alatt elszállítják a nyersolajat a feldolgozó üzembe.
Érdekességként, esetleg poénként megjegyzem, hogy a helyi halászok azt állítják, a Rothwild Vágóhíd melletti vizekben élnek a legnagyobb és legfinomabb nyálkahalak. Ez talán annak köszönhető, hogy van egy kivezető csatorna a vágóhíd mögött, amely a cetek belsőségeit a Wrenhavenbe engedi.